Gui Boratto huszonegyedik századi polihisztor: mérnök, producer, zeneszerző és DJ. 1974-ben született Brazíliában, és először a reklámszakmában szerzett magának hírnevet. Húsz évesen kezdte meg szárnyalását a klubkultúrában: a kilencvenes évek közepétől rendszeresen jelennek meg egyedülálló munkái a világ legnagyobb könnyűzenei és elektronikus zenei kiadóinál (EMI, BMG, Komakt, Hearthouse, Circle, Plastic City, Audiomatique). Fenoménje csak az idei Heineken Balaton Soundon szintén óriási bulira készülő Ricardo Villaloboséhoz és Luciano-éhoz hasonlítható. Utóbbi művészekkel ellentétben az általa kikevert minimál és tech house anyagokban kevesebb szerepet kapnak a hagyományos dél-amerikai zenék, Boratto stílusa inkább Matias Aguayo profiljához áll közel. 2007 februárjában jelent meg első nagylemeze a Kompakt kiadónál, melyet a világ legtöbb példányszámban eladott dance magazinja, a Mixmag rögtön a hónap albumának választott. Boratto két évvel ezelőtt készített legutoljára albumot. A nagyszerű kritikai fogadtatásban részesült Take My Breath Away a Chromophobiához hasonlóan számos szakmai elismerést kapott, Boratto pedig 2009-ben volt az egyedüli brazil DJ, aki felkerült a DJ Magazine világ legjobb DJ-it felsoroló százas listájára. Tavaly Boratto a huszonötödik Dance Music Awards-on elvitte a legjobb minimal/techno számnak járó első díjat No Turning Back című klubhimnuszával, idén nyáron pedig hazánkba is ellátogat, hogy a Heineken Balaton Sound közönsége előtt is bemutatkozzon egy fergeteges live settel.