Miles Davis zenéjének krosszkulturális ünnepe - egy ritkán látható szuperprodukció a világ legjobb jazz-zenészeinek, Miles Davis egykori zenésztársainak és napjaink kiemelkedő indiai muzsikusainak közös előadásában.

2008-ban Miles From India címmel napvilágot látott egy dupla album. A hátterében az áll, hogy a Miles Davis: The Complete On The Corner Sessions kiadásán dolgozó (producer) Bob Belden "rácsodálkozott": Miles Davis 1972-től 74-ig indiai hangszereseket hívott a zenekarába. Bob ezután a Four Quarters lemezkiadót vezető indiai származású Yusuf Gandhihoz fordult, aki azonnal partnerré vált abban, hogy egykori muzsikusai indiai zenészek társaságában idézzék meg Miles Davis szellemét.

Az On The Corner session során készült felvételek egy része annak idején az On The Corner (1972), a Get Up With It (1974) és a Big Fun (1974) című Miles Davis-lemezeken látott napvilágot, de szorosan kötődik hozzájuk az In A Silent Way (1969), a Tribute To Jack Johnson (1970), a Bitches Brew (1970) és a Live-Evil (1972) című Miles-album is. Így együtt alkotják Davisnek azt a korszakát, amivel a dzsesszrock – vagy más néven a fúziós dzsessz – iskoláját teremtette meg.

Miles Davis valamennyi korszakában zseniális dolgokat alkotott, de ezzel a dzsesszrockos periódussal teljesen új – és a mai napig ható – fejezetet nyitott. Ugyanis nem csak a dzsessz és a (Jimi Hendrix ihlette) rock találkozott, de jelen volt benne a (James Brown-fémjelezte) funk és a (Sly & The Family Stone-féle) pszichedelikus soul is, éppúgy, mint az elektronikus kortárs zene (Karlheinz Stockhausennel való találkozása nyomán) vagy éppen az indiai ritmusvilág.

Egyszóval, addig ismeretlen és erőteljesen elektronizált dzsessz született – mely teljesen új közeget és közönséget is teremtett magának. Miles lemezei ekkor a rockzenei sikerlistákon szerepeltek, és míg korábban klubokban vagy színháztermekben játszotta őket, hirtelen több százezres közönség hallgatta – így például a Wight-szigeti fesztiválon 1970-ben hatszázezren (azon Miles bálványai közül a Sly & The Family Stone és Jimi Hendrix is fellépett).

Végül ugyancsak megkerülhetetlen eleme volt e korszaknak az is, hogy Miles szinte ismeretlen – fehér és fekete – fiatalokat hívott a zenekarába, akik valamennyien kivehették a részüket a kollektív improvizálásból.

A Sziget nulladik napján a Világzenei Nagyszínpadon a Miles Davis-életműnek főleg ez a fejezete kerül megidézésre. Tizenkét olyan – amerikai és indiai – muzsikus fellépésével, akiknek a többsége Miles Davis kiválasztottja volt, akik együtt játszhattak vele, és akik Miles halála után a kortárs dzsessz meghatározó alakjaivá váltak. Ha bepillantunk munkásságukba, az olyan, mintha a dzsesszcsillagok lexikonját néznénk.

A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy a világ egyik legjobb tablásának tartott Badal Roy Ornette Coleman, Don Cherry, Pharoah Sanders, John McLaughlin és Dizzy Gillespie együtteseinek is a tagja volt; a tenorszaxofonos Bill Evans a fúziós dzsessz egyik mérföldkövének tartott Mahavishnu Orchestrában játszott; Darryl Jones Mike Stern, John Scofield, Herbie Hancock, Sting, Madonna, Eric Clapton lemezein is hallható, 1993 óta pedig a Rolling Stones basszusgitárosa; a billentyűs Robert Irving III David Murray, Wallace Roney és Lenny White társaságában is játszott, de ennél fontosabb, hogy Miles haláláig, tizenkét éven át Davis "jobbkeze" volt; a dobos Ndugu Chancler Freddie Hubbard, Santana és Herbie Hancock oldalán bizonyított; az altszaxofonos Rudresh Mahanthappa pedig évek óta az egyik legfényesebb új csillaga a dzsessznek a Down Beat szaklap szerint. S végül – de nem utolsó sorban – szót kell ejtenünk a fiatal, Grammy-díjas trombitás Nicholas Paytonról is, akit a neo-bop egyik legmarkánsabb alakjaként jegyeznek, aki már tizenkét albumot jelentetett meg, és olyan nagyságrendű muzsikusokkal játszott, mint Elvin Jones, Eddie Henderson, Wynton Marsalis, Joshua Redman és Joe Henderson.

Krosszkulturális ünnepe lesz hát ez a nap Miles Davis zenéjének, és mivel csak kivételes alkalmakkor áll össze ez a produkció, egyszeri és megismételhetetlen élményévé válik mindazoknak, akik a dzsessz és a rock és a funk és a világzene rajongói. Valamennyiünknek.

A fellépők:

Nicholas Payton - trombita, Robert Irving III - billentyűs hangszerek, Darryl Jones - basszusgitár, Rudresh Mahanthappa - altszaxofon, Bill Evans - tenorszaxofon, Badal Roy - tabla, U. Shrinivas - mandolin, Ndugu Chancler - dob, Vince Wilburn - dob, Selva Ganesh - khanjira, Hidayat Khan - szitár, V. K. Raman - fuvola, ének.