Ha nem megy tovább négyesben egy elektro rock bandában, akkor fogj össze a legjobb haveroddal és alapítsátok meg a saját, rugalmasan működő diszkó zenei ellátótokat! Ilyen gondolatok ragadták magukkal a 2005-ben széteső Simian formáció két tagját, James Ellis Ford dobost és James Anthony Shaw billentyűst, akik egykori sikereik romjain hozták létre Simian Mobile Disco néven bejegyzett produkciójukat. Az igényes és szigorúan újhullámos elektro zenékre fogékony francia Kitsuné Music gondozásában kiadott első számok (I Believe, Pulse, Hustler)  talán már magukban is nagyobb népszerűségre tettek szert, mint az egykori Simian zenekar korábbi összes kiadványa. 

 

 

 

Az Air, a Muse, a Klaxons és a The Go! Team munkáiból készített remixeknek köszönhetően Fordra és Shawra Nagy-Britannia egyik legígéretesebb elektro koponyáiként nézett fel a szakma, Attack Decay Sustain Release című 2007-es bemutatkozó lemezük megjelenése után pedig sokan vélték úgy, hogy a Simian Mobile Disco még az akkor éppen népszerűségének zenitjén járó Klaxonsnál és a Justice-nál is menőbb. Az utóbbi két zenekarral egy stlíusjegyben járó Simian Mobile Disco az Attack Decay Sustain Release kiadását követően a  Chemical Brothers társaságában adott emlékezetes koncerteket Nagy-Britanniában, majd jött tavaly augusztusban a második nagylemez, a Temporary Pleasure, melyhez olyan kúl előadók adták a nevüket, mint Beth Ditto a Gossipból, Chris Keating a Yeasayerből, Alexis Taylor a Hot Chipből vagy Gruff Rhys a Super Furry Animals-ből. 

 

 

A brit slágerlistákon a kritikusok által dícsért első lemeznél is jobban teljesítő Temporary Pleasure-t 2010 novemberében a Delicacies váltotta, melynek megjelenését a rajongók tavaly annyira várják, mint most a hazai Simian Mobile Disco-függők a brit kortárs elektro szcéna egyik legtehetségesebb keverőpárosának első  Heineken Balaton Soundos fellépését.