Fesztivál ABC: Az almától a zsírig

Összeállítottunk egy túlélő listát, amellyel bármikor átlendülhetünk a tanácstalan pillanatokon. Ha csak ezen szaladunk végig, akkor is garantált a kulináris élmény.

 
Alma. Az Alabárdos pohárkrémjébe krémként kerül.
 
Bárány. Ezzel lesz töltve az Arany Kaviár pelmenyije 
 
Cukrászdák. Méghozzá a legjobbak!
 
Csigaragu. A Paris Budapestnél fűszeresen és gombákkal.
 
Dim sum. A Rickshaw rakott krumplija kerül bele.
 
Eper. Krémleves lesz belőle rebarbarából a Mezzónál.
 
Éjfél. Eddig lehetsz bent a fesztiválon!
 
Fussili. Méghozzá fekete paradicsommal és kagylóval a Pasta Stationnél.
 
Gasztroszínpad. Tele izgalmas programokkal, séfekkel.
 
 
Gyöngytyúk. Méghozzá göngyölve a Viatornál. Vigyázat, nyelvtörő, inkább napközben rendeljük!
 
Harcsa. Körözött lesz belőle spárgával és karottapürével a Chiantinál.
 
Ízes élet. A színpadon vasárnap délután. Bálint Ádámmal, Bede Annával, és Mautner Zsófival.
 
Juhtúró. A Rókusfalvy rakott krumplijába kerül.
 
Kimchi. A Jankovich Kúriánál mangalicával és korianderhabbal.
 
Lali-pop. Bíró Lajos banános-kókusztejes sülttésztanyalókával is készül.
 
Marhahús mentával. Wang mester összefőzi.
 
Nápoly. Gato di patate. Nápolyi rakott burgonya zöldborsó-krémmel és illatos paradicsommártással a Pomo d’Oro-nál.
 
Nyúl. A debreceni Ikon hozza.
 
 
Osztriga. Pezsgőbárral támad a Vörös Homártól.
 
Őzfilé. Nem egyedül, hanem mangalicapofával a Villa Medicinél.
 
Praliné. Tárkonyos málnalevesben a Mandulánál.
 
Rakott. Krumpli mindenhol.
 
Sólet. Rosensteinék biztos pontja.
 
Szarvas. Kolbászban lesz az egri Zsályánál.
 
Táfelspicc. Az ÉS tálalásában.
 
Umami. JÁTÉK: keresd az ötödik ízt a fesztivál egész területén.
 
Vörösbor. A 2HA-nál a Tabunellóra szavazunk.
 
Zöldspárga. Rebarbara szósszal, pisztáciás fekete morzsával a Kistücsöknél.
 
Zsír. A legjobb fajtából a Mangalica Húspatikánál vagy a Fekete Báránynál. Ha nem is a kenyérre kenve, de a sonkában, kolbászban mindenképp.
 
 
 

„Abban hiszek, ha valaki elesik, fölsegítjük” - Interjú Wolf Andrással, a Salon séfjével

Azt eddig is tudtuk, hogy Wolf András egyséfes és kiforrot koncepcióval valósítja meg mindazt, amit az ízekről gondol és természetes könnyedséggel veszi az akadályokat. A nagykörúti laborban precíz és fegyelmezett a munkatempó, mégis érezni a lazaságot is.

Forrás: diningguide.hu
 
Van olyan alapanyag, amelyiknek döntő szerepe volt a pályádon?
 
A húsokkal való találkozás meghatározó, gondolok itt a fácán- vagy a galambbontásra, a bélszín filézésére, hártyázására vagy egy fél sertés szétbontására, ezek komoly kiképzést jelentettek és meghatározták a későbbi viszonyomat a konyhához.
 
Ha már tanulóskodás, akkor van valami olyan munkafázis, vagy kultikus feladat, aminek az elvégzése után már bevesznek a nagyok a csapatba?
 
Az elején a cs-betűs szekciót csináljuk a végtelenségig: csövek, csempék, csapok, csatornák, aztán a darabolás, majd a főzés szinte az utolsó, amit megtanul az ember.
 
A konyha vezetésében mi volt vonzó és mi töltött el aggodalommal?
 
A kihívás és a teljesítési vágy kétségtelenül vonzó a dologban, amit mások csak egyszerűen hatalomnak neveznek. Ugyanakor felelősséget vállalni egy egész csapatért, akik mögött családok vannak, az tényleg teher, csak tudni kell hordozni.
 
Halljuk is gyakran, nincs demokrácia a konyhában. Milyen eszközökkel tartasz rendet?
 
Nem vagyok a klasszikusan kiabálós-örjöngős-csapkodós típus, én abban hiszek, hogyha valaki elesik, akkor fölsegítjük és elmondjuk neki, hogy miért esett el. Persze azért szigor is van, mert a fegyelem elengedhetetlen a gördülékeny munkához.
 
Egy fogásban vagy inkább egy ízben fognád meg a konyhádat?
 
Az ízekben. Ha jelzőkkel kéne körülírni, akkor picit édeskés, picit savanykás, picit keserű, picit sós, mindebből pedig nagy reménységgel összeáll a harmónia.
 
Mit kóstolhatunk nálatok a fesztiválon?
 
Zöld szörpöt most is viszünk, tavaly tárkony volt, idén még meglepetés. A rakott krumplit pástétom formában adjuk, és egy hideg paradicsomos káposztával is készülünk mangalicacsászárral.
 
 

„Soha nem félek a munkától” - Interjú Sárközi Ákossal, a Borkonyha séfjével

Akármikor beszélgetünk is vele, mindig van benne egy adag nyugodtság és érezhető, hogy rendszerben látja a dolgokat. Olyan szakács, aki gondol valamit alapanyagokról, munkáról, viszonyulásról és mindeközben tisztán tudja, hogy neki ebben mi a szerepe. A Michelin-csillag előtt és után is ugyanazt mondja, legfeljebb az alkarján elővillanó Michelin-tetoválás mutatja, hogy ez bizony életreszóló élmény marad.

Forrás: welovebudapest.com
 
Mi az, ami könnyen megy neked és segít a szakácskodásban?
 
Könnyen kötök ismeretségeket, tudok alkalmazkodni és soha nem félek a munkától. Ezentúl még a monotonitást is elég jól bírom egy darabig, ami nem keverendő össze az egysíkúsággal. Ez utóbbit viszont nem is bírnám, szükségen van olyan időre, amikor kitalálhatok új dolgokat és zavartalanul  alkothatok.
 
Sokszor mondjátok, hogy fontos a visszajelzés. Hogy jutnak el ezek hozzád: ki-kijársz a vendégekhez vagy utánaolvasol az étteremnek?
 
Igyekszem ki is menni, bár erre túl sok lehetőségem azért nincs, mert akkora a hajtás. A közvetlen és azonnali visszajelzéshez azonban semmi sem hasonlítható, olyan pozitív energiák szabadulnak föl, amikor azonnyomban hoz mondjuk egy elismerő kritikát a konyhába a pincér, hogy annak hatása alatt még jobban tudunk teljesíteni.
 
Mi kapcsol ki?
 
A kislányom, teljesen. Ha játszom vele, vagy oviba viszem, vagy egyszerűen csak semmit se csinálunk.
 
Meddig lehet ezen a pályán tervezni? Elég korán kezditek, fiatalon már évtizedek vannak a hátatok mögött.
 
Egyet tudok, akár konyhán, akár állattenyésztőként, de az ételek közelében vagyok, akkor én már boldog vagyok, és addig csinálom, ameddig ezt érzem.
 
Mit hoztok a Gourmet Fesztiválra?
 
A krumpli, kolbász, tojás és tejföl kötelező négyeséhez csak egy kis vízitormát használok, de picit azért más köntösben kínáljuk majd az idei főszereplőt. Viszünk még egy kacsamáj-libamáj-alapú belsőség-bonbont, ami édes is, sós is, könnyű és ropog.
 
 

Mangalica-kisokos

A Gourmet Fesztivál kiváló terep arra is, hogy mangalicát kóstoljunk. Megtehetjük ezt többek között a Mangalica és Társai vagy a Fekete Bárány standjainál, miközben az éttermek egy része is kínál mangalicából készült fogásokat. A mangalica klasszikusan olyan alapanyag, amelyről már mindent mondtak, majd annak ellenkezőjét is. Végére jártunk az ügynek.

Forrás: haziallat.hu
 
A Fekete-Bárány Manufaktúra alapítói 2011-ben indították biogazdaságukat Balatonhenyén. Járosi Lívia és Tamás ezentúl Balatonfüreden termelői piacot szerveztek, a Biobalatont és éttermüket, a Malackrumplit is megnyitották. A fesztiválon pedig saját mangalicáikból sütnek kolbászt. A Mangalica és Társai csapata Veégh Attila vezetésével a sült hagymával megrakott grill hot-dog kolbásszal és az évek óta hódító, óriás mangalica húspogácsából készült "kétkezes hamburgerrel" készül.
 
És akkör jöjjenek a kínzó kérdések és a megnyugtató válaszok:
 
Mikortól is honos?
 
A XIX. század közepén József nádor kisjenői uradalmában a szerencse és a nemesítés során jött létre a mangalica. A fajta az 1950-es évekig virult, majd a lényegesen serényebben gyarapodó fehér sertés beelőzte a mangalicát. A 90-es évekre alig 200 példány lézengett az állományban.
 
Tényleg egészséges?
 
Könnyebben emészthető a húsa, mint a fehér sertésé, zsírszerkezete pedig leginkább az olívaolajéhoz hasonlít, így alakulhatott ki az a vélemény, hogy egészséges. A ma Magyarországon tartott mangalicából készülő száraztermékek szinte mind itt is fogynak el, a tőkehúsra viszont egyre nagyobb a japán, holland és amerikai kereslet. Zsírjának márványos szerkezetében rejlik a mangalica aromájának titka. A minimum másfél éves nevelésből, a szigorú tartási szabályokból fakadóan ugyan nem olcsó, de ha tudjuk, mit nyerünk vele, akkor könnyebben döntünk mellette.
 
Mit csinálnak pontosan a spanyolok?
 
A spanyolok kedvelik a mangalicát, az állat azonban Magyarországon nevelkedik: a spanyolok később hozzáteszik azt, amiben ők a menők. Megérlelik a sonkáját, amit jamón curado vagy jamón mangalica néven találhatunk meg a boltokban. A spanyolokkal ellentétben a környező országokban viszont akadnak tenyészetek, ahol kis létszámban nevelnek mangalicákat, de ez a szám elenyésző, a teljes populáció 95-98%-a Magyarországon található.
 
Forrás: amerikaihirujsag.com
 
 

„Nagyon szeretek főzni” - Interjú Bicsár Attilával, az Alabárdos séfjével

Apránként kinevelte a magyar konyha legújabb generációját, a csillagokat hódító srácokat, miközben ő lassan két évtizede a csúcson, pontosaban a Várban tartja a bázist. Az Alabárdosban idén a díszletek cserélődtek, friss, levegős lett az egykor ódonabbra hangolt tér, de a séf maradt.

Mi az a három dolog, ami legelőször eszedbe jut arról, hogy miért jó szakácsnak lenni?
 
Örömet szerezni a vendégeknek, a konyha melege, és az a pörgés és feszültség, ami a konyhai munkával jár.
 
És amiről nem lehet leszokni, amikor kiderül róla, ugyan megterhelő, de rengeteget ad.
 
Valahogy így. Tényleg sokat kihoz az emberből, ki is meríti, miközben inspirálja és elégedettséggel tölti el.
 
Mióta tudod, hogy ezt szeretnéd csinálni?
 
Tizenhárom évesen döntöttem el, pedig az égvilágon senkinek nem volt köze a vendéglátáshoz a környezetemben és ma sem tudom, honnan jött a sugallat. Ráadásul amikor én kezdtem, akkor még nemhogy divat nem volt a gasztronómia, hanem inkább amolyan mellékútnak számított.
 
Forrás: dininguide.hu
 
És mi történt ezen a mellékúton?
 
Bekerültem egy szálloda konyhájára, nyilván oda, ahol ismeretség volt. Aztán csak hozták a dolgok magukat.
 
Meg szoktál állni néha egy pillanatra, hogy lásd, honnan hová jutottál el?
 
Noha séf van a nevem mellé írva, de ennél sokkal egyszerűbb a képlet. Én tényleg nagyon szeretek főzni, ami ugyan lehet, hogy evidensnek tűnik, pedig talán nem is annyira az. Amekkora kultusza lett mára főleg a nemzetközi médiában egy-egy séfnek, a főzés szeretete pedig nem feltétlenül tartozik a lényeges kérdések közé, amikor milliós márkákat és produkciókat lehet a téma köré építeni.
 
Mivel készültök a fesztiválra? Ha jól tudom ti csak pénteken lesztek kint.
 
Rakott krumpli kolbászban lesz a fogásunk neve és a mondatban minden egyes ragnak van jelentősége. Ezentúl pedig egy csülkös-körömpörköltes gombócot, csülökpörkölt-szósszal és savanyított káposztval, valamint egy átdolgozott almásrétest is viszünk krémesebb formában és pohárban.
 
 

Budapesti szállodaéttermek a Gourmet-n

Miközben a világban rengeteg helyen járnak az adott város lakói a szállodák éttermeibe, Budapesten valamiért nehezebben indul ez a műfaj. Valószínűleg közrejátszik ebben az is, hogy a 80-as években még a drágaság és luxus szinonimája volt egy 5 csillagos hotel, mára - ahogy a gasztronómia helyzete általában - alaposan megváltozott a kép. Megkérdeztük az érintetteket arról, hogy kell-e félni egy hotelétteremtől és mitől lehetnek vonzók a helyi közönség számára. És persze a Gourmet Fesztiválon is találkozhattok velük!

Miért ne féljünk a hoteléttermek látogatásától?
 
Gresham Étterem, Four Seasons Az emberek többsége úgy gondolja, hogy egy hotelétterem unalmas és csak az ott megszálló emberekre fókuszál. A Gresham Étterem viszont egy kreatív és modern konyhával rendelkezik, ami egyfajta biztosítéka annak, hogy a vendégeket mindig elégedetten távozzanak. Az ételek és a hozzávalók minősége egyaránt kiváló (az alapanyagok 70 %-a helyi beszállítóktól érkezik, pl.: Cserpes, Rózsavölgyi Csokoládé, Pödör olajok, Kőteleki Kaptár mézek stb.) Vannak még praktikus előnyök, mint a kedvezőbb parkolási lehetőségek a hagyományos éttermekhez képest (mélygarázs a hotel alatt) és a személyre szabott kiszolgálás.
 
 
ÉS Bisztró, Kempinski Tavaly áprilisban nyílt meg a Kempinski hotelben az ÉS Bisztró, mely gyökeresen eltér az itthon megszokott hoteléttermektől. A hotel alsó szintjének renoválása a korábbi éttermet sem kímélte, ráadásul Emile Bootsma szállodaigazgató elképzelése az volt, hogy az 5-csillagos luxuszállodában egy nyitott, laza koncepciójú étterem kapjon helyet, ahová akár csak egy pohár borra is beülhet bárki. Az igazgató 2012. decemberében állapodott meg a Zsidai csoport vezetőjével, Zsidai Zoltán Roy-jal, hogy közösen hozzák létre az éttermet. A névtől kezdve a designon át az étlap- és itallapkoncepcióig mindent Zsidai Roy-ra bízott, aki a tőle megszokott precizitással és alapossággal, no és összeszokott csapatával közösen állt neki a munkának. Az ilyen típusú együttműködés szokatlan egy nemzetközi luxus szállodalánc esetében és első a Kempinski csoport történetében.
 
Paris Budapest Restaurant, Sofitel A nemzetközi lánchoz tartozó szálloda éttermek számos előnyt sorolhatnak maguk mögé. A brand sztenderdek megkövetelik, hogy magas színvonalú kiszolgálás mellett nemzetközi színvonalú ételkreációk szülessenek a szállodához tartozó étteremben. Éppen ezért több nemzetközi tréningen illetve láncon belüli versenyen vesznek részt a főszakácsaik.  Valamint számos olyan nemzetközi konferenciát rendeznek a szálloda láncon belül, ahol a séfek networking-jelleggel, elleshetik egymás titkait illetve közösen fejleszthetnek ki új ízvilágot, recepteket. Ilyen jellegű folyamatos fejlesztést és séf képzést egy kisebb étterem nem engedhet meg magának anyagi megfontolásból. A szállodaéttermek alapanyag tekintetében is el vannak kényeztetve, ezáltal természetesen a betérő vendégek is, a lehető legjobb minőséget kaphatják meg, hiszen a szálloda összfelhasználása mennyiségben jóval meghaladja bármelyik étterem alapanyag felhasználását. Így magas színvonalú alapanyagokat kedvezőbb áron tudnak beszerezni. A beszállítók számára is értéket képvisel az, ha egy magas színvonalú szállodalánc beszállítója lehet és ezt a presztizsértéket csak mindig nagyon jó minőségű alapanyag beszállítással őrizheti meg. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy egy szálloda megteheti azt hogy a világ másik végéből hozat különböző fűszereket, alapanyagokat,  vagy akár egy vendégséfet hiszen nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, amely sokban leegyszerűsíti a folyamatot. Ami az ár-érték arányát illeti: igen, félni kell a hoteléttermektől, hiszen áraik nem különböznek a magas színvonalú éttermek áraitól, sőt! Viszont a kiszolgálás színvonala valamint az ételek minősége nem csak a hazai de a nemzetközi palettán is felveszi a versenyt!
 
 
Buddha-Bar A Buddha-Bar igazából nem szállodai étterem, mert az ázsiai fúziós konyhát, Buddha-Bar zenét, és formabontó koktélokat jelentő Buddha-Bar franchise a világ 15 országában egyáltalán nem kötődik szállodához. Magyarország kivétel, mert az étterem a Klotild Palotában, a Buddha-Bar Hotellel egy épületben kapott helyet, de külön bejárata van a Váci utca felől, így aki az étterembe érkezik, nem is érzi, hogy az épület többi részében szálloda működik. Nem kell elmenni a recepció mellett, végigsétálni a lobbin, így nem is érzi magát senki feszélyezve. Az is oldja az ötcsillagos hotellel együtt járó várakozásokat, hogy bár a szépen felújított a Klotild Palotába belépve elegáns milliő fogadja a vendégeket, ami abszolút kontrasztban áll az épülettel, mert a hatalmas Buddha szobor nyugalmat áraszt, és az ázsiai ételeket laza környezetben, kötetlenül lehet megkóstolni.
 
Milyen ételekkel válhat egy nemzetközi hotel étterme vonzóvá a helyiek számára?
 
Gresham Étterem, Four Seasons A vonzó ételek száma és típusa folyamatosan változik. Amit mi tapasztalunk, az a kiemelkedően nagy kereslet például a grillezett marhahús iránt mind a helyi mind pedig a külföldi közönség részéről. Az ételeket kreatív és ötletes módon kell tálalni. A fogások színvilága is nagyon fontos, hiszen bizonyos színek beindítják az ízlelőbimbókat. A különböző éttermi trendeket, valamint a vendégek igényeit folyamatosan követnünk kell. A Herend Teadélután például óriási érdeklődést keltett pedig csak 2 hete indítottuk el. A Sunday Brunch mindig telt házzal üzemel vasárnaponként. De nagyon büszkék vagyunk az étlapunk többek közt a 600 grammos grillezett Rib Eye steakre, a Szarvasgombás kacsasonkára kucsmagomba raguval és buggyantott gyöngytyúk tojással, és a szivárványos pisztrángra friss citromhéjjal, zöld és fehér spárgával ízesítve.
 
Az ÉS Bisztró névre keresztelt pecsenyesütöde csodálatos húsokkal, ún. “for sharing” ételekkel, falatkákkal és az Osztrák-Magyar Monarchia tipikus ételeivel várja nem csak a hotelvendégeket. A cél egy lokálisan beágyazott, teljesen laza "helyi" hely kialakítása volt, amely független a szállodától. Az ÉS a Kempinski épületben van ugyan, de a Deák Ferenc utcáról külön bejárata van, teljesen különálló arculattal, személyiséggel rendelkezik és a hoteltől függetlenül működik, Zsidai és Kempinski kooperációban. A hely erőssége a lazasága, a minőségi ételei, a komoly italválasztéka, az üzleti ebéd menüje, vasárnapi családi ebédje és a ki nem hagyható hatalmas szellős terasza.
 
 
Paris Budapest A világ számos részén a helyi közönség egyáltalán nem tartja idegennek, hogy egy szombat esti vacsorát vagy akár egy hétköznapi kis ebédet az egyik neves szállodalánc éttermébe betérve fogyassza el. Itt Magyarországon ez még nem annyira terjedt el, viszont egy erőteljes pozitív trend már mutatkozik. Ha egy kis kulissza titkot is elárulhatok a Paris Budapest étteremben betérő vendégek 70 százalékban a helyi közönség és mindössze 30 százaléka hotelvendég. (Itt megtekintheti az étlapot) Mivel is készülünk az idei Gourmet Fesztiválra, annyit elárulhatok, hogy a tavalyi gulyás leves jégkrém után most is mindenképpen valami hasonlóan meghökkentő de eszméletlen finom kreációval. Ami biztos, hogy Jeremy már hetek óta kísérletezik és válogat, hogy a lehető legjobb fogásokat vigye ki a Paris Budapest Étteremmel a Gourmet fesztiválra. Amit megígérhetünk, hogy Macaron glacé házi bazsalikomos málna sorbet-val töltve egy kis Castillo de Canena olívaolajjal megcsepegtetve mindenképpen fent lesz a kínálatunkban!
 
Buddha-Bar A Gourmet Fesztiválra a közel négy méter magas Buddha szobrot, a hangulatos lounge zenét és a Buddha-Bar teljes ázsiai menüsorát nem tudjuk magunkkal hozni, de sushiválogatáson kívül a legnépszerűbb ételt, a Buddha-Bar csirkesalátát is megkóstolhatják a standunkon. Egyszerű, de mégis jellegzetes étel, a világ valamennyi Buddha-Bar-jában megkóstolható Párizstól Moszkván át Monte Carlo-ig. Az idei év témáját, a rakott krumplit Osama Kutaini séf pedig ázsiai stílusban, curry-vel, quiche formájában képzelte el.
 
 
 
 

Gourmet 2014 menüsor

Elkészült a Gourmet teljes menüje, melyben megtaláljátok a kiállító éttermek által kínált ételek hosszú sorát. A Gourmet tematikáját idén a rakottkrumpli köré építettük, így számos étterem kínálatában megtalálhatjátok!

A teljes menüsort ide, vagy a képre kattintva megnézheted nagyobb méretben is!

 
 

Francia sztárséfek a gasztroszínpadon

A kiváló hazai séfek bemutatása mellett a Gourmet igyekszik betekintést nyújtani a világ gasztronómiájába, ezért előszeretettel hívunk külföldi vendégséfeket, hogy bemutassák tudásukat, laikusoknak és szakmabelieknek egyaránt. Szombaton ‘főműsoridőben’ várnak a gasztroszínpadon az idei meghívott francia séfek, és persze nem csak nézni, kóstolni is lehet!

A korábbi években a legendás lyoni Joseph Viola, a tésztában sült pástétom koronázott királya, és a fűszerekkel zsonglőrködő, Jean-Marc Notelet séfek bemutatóit is óriási érdeklődés övezte, legalább ekkora figyelmet érdemel a mostani két francia vendégséf is.
 
A két séf nagyjából bejárta már az egész világot, Alain Caron végül Hollandiában telepedett le, ahol meghatározó alakja a gasztronómiának, nem csak szakácsként, hanem fotósként, tévéséfként és zsűritagként is, ugyanis a holland MasterChef versenyzői tőle is retteghettek.
 
 
Jaques Pourcel a francia séfek egyik érdekes figurája, a legszembetűnőbb tulajdonsága elsőre, hogy belőle kettő van, ugyanis szinte teljesen egyforma ikertestvérével, akivel együtt is vezetik csúcséttermüket, a Michelin-csillagos Jardin des Sens-t Montpellier-ben. Ők képviselték egyébként Franciaországot a Shanghai Világkiállítás francia pavilonjában.
 
 
A Gourmet Fesztivál gasztroszínpadán egy-egy ételt fognak elkészíteni és megkóstoltatni a közönséggel, az egyelőre még titok, hogy mik lesznek a fogások, de az biztos, hogy egészen egyedi, különleges és maradandó élmény lesz, amit a két séf a közönségnek tartogat!
 
Alain Caron és Jaques Pourcel szombat este a Gourmet Fesztivál gasztroszínpadán!
 
 

Ázsia a Gourmet-n

A Gourmet Fesztivál fő küldetését hagyományosan a legjobb magyar éttermek egész országra kiterjedő bemutatása jelenti, de a közönség igényeinek megfelelően idén emellett betekintést nyerhetünk az autentikus ázsiai utcai kaják világába is.

 
Persze ehhez sem kellett távoli országokból éttermeket és séfeket meghívni, hiszen szerencsére a hazai kínálatban is megjelentek és nagy sikerrel működnek már ázsiai éttermek és büfék, az egészen egyszerűtől a kifejezetten elegánsig. A Távol-Kelet konyhája nem csak megkóstolható lesz, hanem látványos és érdekes színpadi bemutatón is lehet majd vele ismerkedni, többek közt Wang mesterék egészen különleges tésztakészítési metódusát megfigyelve.
 
Izgalmas vietnámi ízekkel is találkozhatnak a látogatók az újbudai Hai Nam Phó Bisztró standján, ahol az autentikus ételek tálalása/elkészítése mellett kísérletet tesznek arra is, hogy hazájuk, Vietnam és szülővárosuk, Hanoi egyik nevezetességét, az igazi utcai étkezést is bemutassák. A Hanoi utcáin ezrével közlekedő motorok, robogók és biciklik ugyan ezúttal lemaradnak, de az utcaképet meghatározó színes, műanyag hokedlikre és egyéb kellékekre lehet majd számítani. Természetesen illat alapján is könnyű lesz megtalálni őket, ugyanis az egyik vietnami specialitáshoz, a híres Bún Chához a helyszínen grillezik majd a fűszeres császárhús kockákat, szintén autentikus eszközök segítségével, faszénen.
 
 
A Hai Nam-nál az otthoni főzéshez is lehet majd kivételesen vásárolni, többek között saját készítésű chiliszószt, az itthon általában beszerezhetetlen „zöldeket”, halszószt, lime-ot és valódi kókusztejet is.
 
Az ázsiai kínálat persze nem merül ki ennyiben, hiszen nem csak vietnami, de japán, kínai, és szinte az egész kontinens kínálatából lehet kóstolgatni. Itt lesz ugyanis a japán Fuji, amely minden nap a készlet erejéig kóstoltatja majd kiváló sushijait, az elegáns Corinthia Royal hotelből a Rickshaw, a Gozsdu udvarban Litauszki Zsolt irányításával nemrég nyitott Spíler Shanghai, a hamarosan megnyitó és a Gourmet-n debütáló OMU Ramen & Tempura Bar, és a nagy ázsiai áttekintést nyújtó Buddha-Bar is Ossama Kutaini séffel, bár az óriás Buddha-szobrukat valószínűleg nem hozzák el a Klotild palotából.
 
 
 

Édes élet az idei Gourmet Fesztiválon

A Gourmet Fesztiválon érdemes akár tematikus napokat is tartanunk, a kínálaton biztos nem fog múlni. Gondolunk itt arra a megoldásra, ahogy a többnapos borfesztiválokon a rutinosabbak tartanak pezsgő- fehér- vagy vörös napokat, úgy a Gourmet-n pedig beiktathatunk egy édes napot. Persze itt is a kóstolási mennyiségen van a hangsúly: van az az édességmennyiség, ami fölött már valóban kissé elnehezülten lézengenénk, de kis készüléssel mindez elkerülhető.

Fagyi mindenből

A Gerbeaud és a Pataki minden évben merészebb újdonságokat is kínál a már megszokott klasszikusok mellett. Patakiéknál a zöldség- és gyümölcsízek mellett akár ibolyára is bukkanhatunk, de ha az érdi bázison még nem kóstoltuk volna, akkor remélhetőleg a fesztiválon kiderül, mi az a kripton fagyi. A Gerbeaud kincsei között pedig a kávé és a vanília után kutatva ne hagyjuk ki a csokoládét sem. Hangozzék bármilyen klasszikusan is, unalmas biztos nem lesz.
 
Fotó: Gourmet 2013

Kis sütik, nagy sütik

A már sok éve kitört, és aztán lassan, de biztosan terjedő macaron-mánia egyik komoly bástyája a Zazzi, amelyik immáron Solymárról a fővárosba tette át székhelyét. És ahogy náluk is, úgy a Cake Shopban is összekapcsolódnak a mosolyt idéző falatok a roppant kedves kiszolgálással. Mindkét hely újít és őriz egyszerre, hozza a régi kedvenceket, miközben azt is megmutatja, hogy mik a legújabb receptek boszorkánykonyhájukból, pontosabban műhelyükből.
 
Fotó: Gourmet 2013

Csoki = boldogság

Amikor Brüsszelben a kézműves cukrászzseni, Pierre Marcolini üzletét a bezárás fenyegette, akkor a város és lakói megmentették büszkeségüket. Ezt csak azért meséljük, hogy lássuk, milyen fontos szerepet tud betölteni egy város életében a saját cukrásza, csokoládésa. A fesztivál életében pedig legalább ilyen fontos, hogy legyenek biztos pontok, ha különleges csokikra vágyunk. A Harrer és a Zangio ilyen helyek lesznek, ahol osztrák és magyar eredetű családi műhelyek alkotásait élvezhetjük.
 
Fotó: Gourmet 2013