Mutassuk be a Gyerek Sziget szájt olvasóinak Czinka Pannát: ki is volt ő, miért esett rá a színház névválasztása?

Jónás Judit: Czinka Panna volt az első női cigányprímás, aki a mai napig meghatározó példamutató egyénisége a magyar cigány muzsikusoknak és nemzetünk zenész nagyságainak is. Sajnos ma már kevesen ismerik művészi munkásságát és tehetségét, mellyel nagyon sokakat indított útjára a művészet rögös, feláldozó, de mégis értelmet adó pályán. Rá emlékezni muszáj, mert az ő kitartó ereje, szorgalma erőt kell, hogy adjon a mai világban oly nehéz sorsot élő művészeknek. Egyébként színházunk nevét a Pest Megyei Bíróság 1993-ban sajnálatosan hibásan jegyezte be, ezért vagyunk kéntelenek a nevet Cinka Panna formában használni.

Kik a színház alapítói és mi volt a célkitűzésük? 

JJ: A színház alapítói Jónás Judit (Domján Edit-díjas, A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett) színművész, valamint Werner József díszlet-jelmeztervező.
1983-ban megnyertem a Ki Mit Tud? vers- és prózamondó kategória fődíját, és e közben felvételt nyertem a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakára. A felvéteti rostákon  figyeltem meg hogy nagyon sok tehetséges cigány származású fiatal próbálkozik ugyanazzal a hittel és reménnyel, mint ahogy én tettem annak idején. Szomorúan tapasztaltam, hogy nekik nem sikerült. Mikor tanáraimtól megkérdeztem, hogy vajon miért, utasítják el ezeket a tehetséges fiatalokat, akkor azt a választ kaptam: „Judit, még magának sincs biztos hely… Nem tudjuk, milyen szerepet oszthatunk magára, mert kicsit feketébb, mint kellene.” De osztályfőnököm, Marton László megerősített a következő mondatával: „Judit, magának feladata van ezen a pályán és én hiszem, hogy ezt meg is fogja csinálni, maga egy karizmatikus személy, akiben bízom, és tudom, hogy nem hiába tartottam bent a főiskolán és nem hiába tanítottuk!”
Remélem, igaza volt, és nem csalódott bennem. Elsőként Werner Józseffel kezdtünk el dolgozni Pécsett, ahová először leszerződtem. Majd onnan jöttünk fel Budapestre annak reményében, hogy végre elindíthatjuk a Cigány Színházat. Azóta tesszük a dolgunkat ötven kollégánkkal együtt.

Már a kezdetekkor is el akarták érni a gyerekközönséget?

JJ: Pécsett az első szerepem Márton László: Szépség és Szörnyeteg című mesejátéka volt, amelyben találja ki, melyik szerepet játszottam…. Ezt a darabot is én ajánlottam Vas-Zoltán Iván akkori pécsi rendezőmnek, aki fantasztikusan rendezte meg az előadást, Werner József  díszlettervével, és maga az előadás a gyerekek visszajelzései alapján olyan erőt adott nekünk, hogy érdemes csinálni, érdemes küzdeni őértük is!

Igen gazdag a cigány meserepertoár: milyen szempontok alapján választanak ki mesejátékokat, illetve állítanak össze gyerekeknek szóló eladásokat? Arra is volt példa, hogy kimondottan a színház részére készült darab?

JJ: Mindig nagy kihívást jelent számunkra, mikor milyen mesét, esetleg mesedarabot választunk és viszünk színpadra. Nekünk mégis a legfontosabb a személyes kapcsolat a cigány írókkal, költőkkel. például Szécsi Magdával, Csemer Gézával, Lakatos Menyhérttel, Choli Daróczi Józseffel, Varga Gusztávval és még sorolhatnám. Szécsi Magda: Csörgőkezű, Vödörjáró, Dobhasú című darabját, 1999-ben konkrétan az én kérésemre írta az írónő, amit ezúton is köszönünk neki. Jelen pillanatban is készülőben egy darab, amelyet Csemer Géza író ír színházunk számára.

Sok helyen megfordultak már, júniusban viszont megérkeznek a Gyerek Szigetre: mivel készülnek?

JJ: Amivel készülünk, annak az üzenete a következő: szeretet nélkül nincs megértés, nincs együttérzés, nincs fájdalom, nincs megérkezés, nincs semmi…
De ha sikerül a szívünkbe lopni egy kis szeretet, akkor talán fellobban egy kis szikra, napfény, amit talán soha nem olt el senki sem, talán mi sem…

2011. június 19. 11:00 Cinka Panna Cigányszínház: Szécsi Magda: Csörgőkezű, Vödörjáró, Dobhasú zenés mesejáték

www.cinkapanna.hu