Ágaetis byrjun, izlandiul azt jelenti: jó kezdés. Nem sokkal három óra után a kortárs izlandi zenét a hetvenes években a világgal megismertető Mezzoforte zenekar foglalta el a fesztivál szabadtéri nagyszínpadát. A több mint harminc éve változatlan felállásban a világot járó Gunnarsson-banda StarGardenes koncertje előtt ígéretet tett arra, hogy egy hihetetlenül energikus, funkys, jazzes és rockos koncerttel lepi majd meg a Legendák Fesztiváljára kilátogatókat a délutáni órákban. Az Eyþór Gunnarsson billentyűsből, Jóhann Ásmundsson basszusgitárosból, Gunnlaugur 'Gulli' Briem dobosból, Fri∂rik 'Frissi' Karlsson gitárosból és a saxofonvirtuóz Staffan William-Olssonból felépülő fúziós jazz zenekar betartotta az ígéretét, és egy több mint egy órás monstre jammeléssel adta meg az alaphangot a két napon át tartó fesztiválhoz. Első StarGardenes koncertjük a Garden Party megjelenésének huszonötödik évfordulóján az izlandi főváros legnagyobb parkjában megtartott nagyszabású kertpartiéval vetekedett, virtuóz játékuk, pedig nagyszerű atmoszférát varázsolt a fesztiválra, melyen egyre többen és többen érkeztek a kora délutáni órákban. A közönség természetesen a tinédzser koruk óta töretlen lelkesedéssel és átéléssel együtt jammelő zenekar legismertebb számát fogadta a legnagyobb örömmel. A zárótraktusban majdnem tíz percben előadott Garden Party a Mezzoforte koncertjéhez hasonlóan a legjobb választásnak bizonyult a fesztiválnyitányhoz. Ágaetis byrjun, a javából!

A Mezzofortét követően a nyolcvanas évek legismertebb magyar billentyűse, Balázs Fecó lépett a StarGarden nagyszínpadára. Balázs Fecó a koncertet megelőzően még magányosan sétálgatott gondolataiba mélyedve a fesztivál legnagyobb fellépőhelyszínének backstagében, de a színpadon már számos kiváló zenész társaságában tűnt fel, hogy szívét-lelkét kitárva a nagy létszámú közönségnek egy igazán hangulatos  koncertet vezényeljen le a Mezzoforte ragyogó napsütést hozó fellépése után. Az izlandi muzsikusok virtuóz játékától, és a fesztivált uraló napfényes jó hangulattól fellelkesült tömeg Eric Burdonék koncertje előtt a StarGarden legérzelmesebb zenekarának fellépésén fújhatott egy kicsit, feloldódva a leghíresebb Korál számok (Homok a szélben, A kőfalak leomlanak, Amikor mellettem vagy)  által generált, mindenkit hatalmába kerítő varázslatos atmoszférában. A koncert legszebb pillanata egyértelműen az volt, amikor Balázs Fecó a magyar rocktörténelem egykori csillagaira emlékezve előadta a Maradj Velem című számot.

Köztudott, hogy a The Animals koncertjein a hatvanas években legalább annyi lány vadult meg, mint a The Beatles fellépésein. A hatvanas évek óta sok idő telt el, a The Animals és közönsége is sokat változott a világ zenei arculatát a rock'n'roll képére formáló British Invasion-korszak óta. Eric Burdonék például azóta összeraktak még jó pár, a kortárs rock együttesek számára is kötelező albumot, így StarGardenes fellépésük nemcsak a The House Of The Rising Suntól volt hangos. A The House Of The Rising Sun videójában megismert, a hatvanas évek nagy zenekarait jellemző tornasoros beállást elfelejtve Eric Burdonék igazi modern rock bandaként robbantak be a Legendák Fesztiváljának nagyszínpadára, és több mint egy órás koncertjükön mindenkinek megmutatták, hogy milyen volt, amikor az R'n'B zene még nem Rihanna, Timbaland, Justin Timberlake, Kanye West és P.Diddy hangján, hanem olyan kultikus együttesek játékán keresztül szólalt meg, mint a Rolling Stones,  a Beatles, a Kinks, a Who vagy a Yardbirds. A Beatrice fellépésére a The Animals koncertjén hangolódó baboskendős fiatalok, a Woodstock után csak Eric Burdon kedvéért a StarGardenre kilátogató 'nagy öregek', és mindazok, akik eddig csak a fesztivál páratlan gasztronómiai kínálatát élvezték, mind jól szórakoztak a The Animals klasszikus R'n'B, brit blues, soul és néhol pszichedelikus rock elemeket is felvonultató budapesti fellépésén. 

Tíz ezer lépés. Ennél egészen biztosan több kilométer van a magyar rocktörténelem alfáját és omegáját egy zenekarban összetartó Omega mögött. Kóbor Jánosék ezzel a számmal indították StarGardenes koncertjüket, melyen a közönség még a legnagyobb Omega számokat is végigcsápolhatta. Molnár György, az Omega szólógitárosa Slasht, a Guns N'Roses egykori szólógitárosát megidéző fehér cilinderben tépte hangszerét az Ezüst eső befejeztéig, a zenekar frontembere, Kóbor János pedig minden eddigi Omega koncerten nyújtott frontemberi teljesítményét is felülmúlva mozgatta a StarGarden nagyszínpada előtt összegyűlt tömeget. A fesztiválozók a csaknem másfél órás koncerten még a legendás magyar zenekar pszichedelikus űrrockos, kezdeti beates-, és keményvonalas rock korszakából is halhatott számokat.

Negyvenkét év, tizennyolc felejthetetlen hard rock album, több mint száz millió eladott lemez, huszonöt világraszóló turné 1968-tól napjainkig. Az idén debütáló, a popkultúra legnagyobb hőseit Budapestre csábító fesztivál első napjának nagyszínpados programját a Deep Purple koncertje zárta. Minden idők leghangosabb hard rock zenekara a Fireball-al robbant be a StarGardenre, de a Deep Purple frenetikus koncertjén még olyan hard rock történeti jelentőségű számok is felcsendültek, mint a Highway Star, a Women From Tokyo-val egyben leadott Black Night vagy a Perfect Strangers. A Deep Purple kollektív rocktudatalattiba beépített gitártémái szinte megbabonázták a StarGarden nagyszínpada előtt felsorakozó sokaságot, amely egy emberként skandálta, és léggitározta végig az idei fesztiválszezon eddigi legütősebb rock showját, melyről nem hiányozhatott a fináléközelben előadott Smoke On The Water sem.