Osibisa-fantáziák

A Stargardenen fellépő Osibisa fénykorában, a hetvenes évek hajnalán nemcsak az akkoriban afrorocknak hívott, a későbbi világzene előképének tekinthető zenéjével írta be magát a rocktörténelembe, hanem legalább ennyire stílusteremtőnek számító fantázia-serkentő albumborítóival is. Melyeket ugyanaz a Roger Dean, illetve Mati Klarwein álmodott kartonra, akik a Yes, a Santana és Miles Davis vizuálisan legizgalmasabb korongjait készítette.

Bár az 1944-ben született angol Roger Dean grafikusként, építészként és kiadóként is tevékenykedett, a nagyközönség elsősorban egzotikus hangulatú, fantáziagazdag lemezborítói révén ismerte meg a nevét. Első ilyen jellegű műve még a korszak egyik ígéretes power triója, a Gun 1968-as nagylemezéhez készült, ezt látva kereste meg őt aztán az Osibisa menedzsmentje és kérte fel a bemutatkozó korong illusztrálására. A címnélküli elsőn, illetve a szintén 1971-ben megjelent Woyayan látható Dean-féle repülő elefántok és tekergős logók hamar a zenekar szimbólumaivá váltak, mi több, a mai napig legfőbb vizuális azonosítójuk. A gyümölcsözőnek indult együttműködés az angol művész és a népszerűvé vált együttes között a harmadik lemez előtt azonban váratlanul megszakadt.

Roger Dean a továbbiakban főként az egyik legnépszerűbb brit progressziv rock formációval, a Yes-szel dolgozott együtt, annak híres, elsőként a Close To The Edge LP-n felbukkant „buborékos” logója szintén az ő műve. Dean borítói tökéletesen passzolnak a Yes szférikus, fantáziagazdag zenéjéhez, nem csoda, hogy közel húsz éven keresztül olyannyira megértették egymást. Miként az sem, hogy a hetvenes években számos más rockzenekar – például a Uriah Heep, a Gentle Giant vagy a Budgie – szintén őt kérte fel albumborítóik elkészítéséhez. Még akkor sem, hogyha többször azt nyilatkozta, hogy minden látszat ellenére magát nem fantasy művésznek, hanem tájképfestőnek tartja.

Az Osibisa harmadik lemezét szintén nem akárki készítette: a Deannél tizenkét évvel idősebb Mati Klarwein akkoriban már elismert festőnek számított. A náci Németországban született, Izraelben és Franciaországban nevelkedett, Indiától Észak-Afrikáig csavargó, végül a hatvanas évek elején New York-ban letelepedett művész stílusára főként Fernand Léger és Ernst Fuchs hatott. Pszichedelikus jellegű, egzotikus szimbólumokkal, tájakkal és istenekkel teli műveiben legfőbb inspirációs forrásként LSD-tapasztalatait nevezte meg, bár tagadta, hogy anélkül alkotásra képtelen lett volna.

Festményeit a hatvanas években számos művész használta fel lemeze illusztrálásához, közülük a legemlékezetesebbek a második Santana-korongon, az Abraxason, illetve Miles Davis korszakalkotó Bitches Brew és Live-Evil című LP-jén láthatóak. Nem utolsósorban pedig az ő nevéhez fűződik az Osibisa első nagy korszakát lezáró Heads lemezborítója.

A StarGardenen június 5-én fellépő Osibisa munkássága persze zenei szempontból ennél fontosabb: a Londonban tanuló afrikai zenészek által alapított csapat a hetvenes évek hajnalán az elsők között ötvözte a rock hangszereit (szólógitár, basszusgitár, orgona, dob) az afrikai fúvós és ütős hangszerekkel, s ezáltal olyan hangzást hozott létre, amelyben az afrikai és afrocuban elemek markánsan „színezték” az egyébként megszokott gitáralapú rock and funk hangzást. Akkoriban ezt afrorocknak nevezték, de valójában a későbbi világzene előképe volt, s olyan előadóknak készítette elő a terepet, mint Fela Kuti, King Sunny Ade vagy Bob Marley.

 

Hozzászólások


- nincs megjegyzés -

Ha hozzá akarsz szólni, lépj be vagy regisztrálj:

Regisztráció