A hatalmas Monster Magnet élén egy olyan férfi áll, aki - bár múlnak az évek - változatlanul a nagy hengerűrtartalmú autók, a pökhendi és cinikus haverok, a csillogó bőrfelületek, a korbács és olyan hölgyek szerelmese, akik nagyjából azt az öltözéket viselik, amivel a jóisten áldotta meg őket. Dave Wyndorf, a MM-képregény gitáros-énekese természetesen csak hobbi-popkult hős, elsősorban zenész, a Monster Magnet vezére és olyan nagysikerű albumok szerzője, mint a Dopes To Infinity, a God Says No.

 

 

Legfontosabb pillanat 

 

Dave Wyndorf eddigi karrierjének és a Monster Magnet dübörgésének legelismertebb alkotása, a '98-as Powertrip, rajta a vad és gyújtóhatású címadó dal, a rock egyik alapműve, a Bummer.

 

 

A rohanás az őrületbe, az elképesztően sikeres turnék az Aerosmith-szel, a Metallicával vagy Rob Zombie-val, az abnormális kockázatvállalás és az éjfekete szín mindig is jól állt Wyndorfnak, és nemcsak a színpadon. Az életvitelében és a fejében olyannyira egymásba ért az okkult és a valóságos tér, hogy a drogokkal való küzdelemben majdnem saját magát is felégette. 2006-ban a MM menedzsmentje hivatalos közleményt adott ki a démonokkal viaskodó Wyndorf magányos és hosszú harcáról. A Monster Magnet sztorijába azonban nemcsak a cinizmus, hanem a happy end is belefér. Wyndorf már egy évvel később újraszervezte zenekarát, a 4-Way Diablo úgy jelent meg, mintha semmi nem történt volna, 2010-ben pedig Mastermind című alkotásukkal tértek vissza a fémzene élvonalába, melyet a világhírű Rolling Stone magazin egy mindenkit elnyelő és dekadens pszicho-rock forgatagként írt le.  

 

 

Space Lord, Unbroken, Dopes to infinity, Powertrip